CMYK színmód

ekkor: 2011-01-30 · Kategória: Képszerkesztés Szakosan

Egy kis fizika nem árthat:

Ahhoz, hogy tökéletesen megértsük a CMYK színmód működését, egy kicsit bele kell ásnunk magunkat a fizika világába.
Mi a különbség az előző cikkben írt RGB és a CMYK között, most megtudhatod!

Egy előző cikkben volt szó róla, hogy az RGB színmód additív, tehát összeadó színkeverés, mivel ott a különböző hullámhosszú fényeket egyidejűleg érzékeljük (ha például mind a 3 alapszín egyforma mennyiségben találkozik, akkor fehér fényt kapunk eredményül).

Ezzel szemben a CMYK színmód viszont szubtraktív, tehát kivonó színkeverést használ. Miért is?

Valószínűleg nem sokan gondolkodtak el azon, hogy egy tárgyat vajon miért látunk mondjuk pirosnak. Szemünk ugye a fényspektrum egy részét képes érzékelni. Amit mi színeknek látunk, az a tárgyakról visszaverődő fény. A tárgyak elnyelik a fényspektrum bizonyos részeit, és egy megfelelő tartományt pedig fény formájában visszavernek. Ha ezen mélyebben elgondolkodunk, akkor valójában amit mi piros tárgynak látunk, mindenféle színben pompázik a valóságban, kivéve a pirosat, hiszen egyedül azt veri vissza, a többit elnyeli. Ezért használnak a sivatagban fehér ruhát, hiszen az veri vissza a fényspektrum legnagyobb részét, tehát az a leghűvösebb, és ilyen elven, ha egy fekete autóval sokáig parkolunk a tűző napon, akkor belül valószínűleg melegebb lesz, mint egy fehér festésűben lenne.
Azt hozzá kell tenni az előbbi fejtegetéshez, hogy a tárgyaknak valójában nincs színük, hiszen maga a szín fogalma az emberi szem érzékelési képességeit definiálja magában, de ez már inkább filozofikus téma…
De hogy jön ez ide?

Vissza a tárgyhoz:

A festékkeverés és a tárgyak színe tulajdonképpen kétszeres szubtrakció (kivonás), mivel a fehér fény a kiinduló pont. Ellentétben az RGB-színmóddal, ahol a fehér fényt külön meg kell alkotni, addícióval. Egy festékanyag (vagy tárgy) színe tehát annak felel meg, amit az nem nyel el, vagyis visszaver. Lényeg a lényegben, hogy a tárgyszínekben is van három alapszín, melyből a többi létrehozható. Ezek az alapszínek egymásból nem kikeverhetőek:

  • Zöldeskék, más néven cián (angolul Cyan),
  • Bíbor, más néven magenta (angolul Magenta),
  • Sárga (angolul Yellow).

Ez eddig három szín, de hogy jutunk el a négyszínnyomásos technológiáig?
A gazdaságosság, és a megfelelő minőség miatt a nyomdaiparban van még egy szín, méghozzá a fekete (Black) amit külön rétegként nyomnak a papírra. Ezzel szabályozzák a színek kontrasztját és a sokat használt szövegeket és karaktereket is ezzel a színnel szokták megjeleníteni, hiszen költséges lenne állandóan kikeverni a feketét a többi három alapszínből. Továbbá a fekete szín csökkenti a matemarizmust, tehát azt a tényt, hogy a nyomat különböző megvilágítás hatására változtatja színét. Ezen kívül csökkenti a száradási időt, és a tintafogyasztást, növeli az előállítás sebességét, sőt még olcsóbb is. Ennél több igazán nem kell…

A rövidítésről:

A rövidítés tehát így jön össze Cyan, Magenta, Yellow, Key Black. A fekete színt több okból is ‘K’-val jelölik. Egyrészt ez a kulcs-szín (Key), illetve kulcs-lemezt (Key-plate) is használtak régen például a bélyegkészítésnél. A harmadik ok pedig az, hogy ha itt is a kezdő betű lenne a rövidítésben, tehát ez lenne, hogy: CMYB, akkor félreértésre adhatna okot, hiszen angolul a kékre (vagyis Blue) színre asszociálnak többen, mint a feketére.
Többen azt vallják, hogy a black utolsó betűjéből jön a rövidítés, ezt utólag már nehéz visszakövetni, a lényeg, hogy több okból is logikus az a bizonyos ‘K’.

Működése:

Ha a festékeket fehér fénnyel világítjuk meg (a teljes fényspektrummal) vizsgálat közben akkor arra juthatunk, hogy:

  • A cián (Cyan) elnyeli, kivonja a vörös fényt, tehát az eredmény kékes-zöld lesz.
  • A bíbor (Magenta) elnyeli, kivonja a zöldet, tehát az eredmény kékes-vörös lesz.
  • A sárga (Yellow) kivonja a kéket, tehát az eredmény sárga lesz.

Tehát ha a fehér fény tükrében vizsgáljuk, akkor:

  • Fehér – Cián – Bíbor – Sárga = Fekete
  • Fehér – Cián – Sárga = Zöld
  • Fehér – Cián – Bíbor = Kék
  • Fehér – Bíbor – Sárga = Vörös

A fekete értékeinek kiszámítására léteznek képletek, gyűjtőnevük Grey-Component Replacement (GCR), azaz Szürke-Összetevő Helyettesítés, ami egy színvisszavételi technológiát takar, mellyel a szürke árnyalatokat helyettesíteni lehet egyenlő arányú cián, bíbor, és sárga színek használatával. Létezik ezen kívül egy eljárás, UnderColor Removal (UCR), mellyel az alsó színt helyettesítik. Ezt úgy tudják megtenni, hogy ahol túl sok festék van egymásra nyomva, tehát sötét tónusú a kép részlete, azt nem az alapszínekből nyomtatják oda, hanem feketével helyettesítik. Így tudják csökkenteni a teljes festék-mennyiséget, ezzel megelőzik a minőség romlást, illetve a sok festék miatti elkenődés lehetőségét a papíron, csökkentve a száradási időt is.

A CMYK színrendszerben a ‘K’, vagyis fekete érték adata teljesen elkülönül, a legtöbb pixelgrafikus képkezelő fájlformátum a fekete tartalmat nem tartja nyilván. Kivéve például: TIFF, PNG.

Az alábbi képen látható, hogyan is jön össze egy szín a CMYK színkeveréssel. A számok a színcsatornák százalékos értékeit jelölik, tehát azt, hogy miből hány százaléknyi a keveredés.

CMYK-kepszerkesztes

A Photoshopban a Pipetta eszköznél, ha állítjuk a CMYK értékeket, akkor máshoz nem is kell nyúlni a színkeverés érdekében, hiszen ezzel a 4 értékkel leírhatóak a színek.
(A többi érték automatikusan igazodik)

CMYK-pipetta-Photoshop

Nem árt ha tudod:

A módszer napjainkban is elterjedt, főleg nyomtatásnál használatos. Bizonyos képszerkesztő programokban lehetőség van alapból a CMYK-munkatérben dolgozni, ilyenkor természetesen a program a CMYK jeleket automatikusan RGB-be alakítja, hiszen monitorunk csak azt tudja megjeleníteni. A technológiából adódóan eltérések vannak a színek közt, tehát mást mutat a monitorod, és mást a kinyomtatott munkád. Ezért szoktak a nyomdában bizonyos “nyomtatási profilt” készíteni, hiszen amit RGB-ben élénk színeknek látunk, az a nyomtatáskor teljesen megváltozhat, torzulhat, esetleg a nyomtatási kép sokszor sötétebb, mint az eredeti, digitális formátum. Erre léteznek különféle trükkök, fogások, melyeket a nyomdában dolgozó szakemberek a nyomdai géppel kapcsolatos munka során elsajátítottak. Ez természetesen formátumoktól, szoftvertől és a nyomdai technológiától eltérő, tehát ezzel kapcsolatban felvilágosítást nem tudok adni, ki kell kérni a technikus véleményét. Léteznek színtárcsák, melyek az RGB -> CMYK-ba való konvertálása közbeni torzulást hivatottak ábrázolni, ám ezeket inkább csak tájékoztató jelleggel ajánlom.