Azonos rétegen lévő alakzatok kombinálása Photoshopban

ekkor: 2013-01-13 · Kategória: Photoshop

Mi is az a Shape?

A shape az alakzatokat jelöli a Photoshopban. A legfontosabb tulajdonságuk, hogy vektorosak, tehát nem a pixelenkénti információkat jelenítik meg, hanem a vektorgörbék matematikai értékeit képes formában. A megjelenítés tehát más módon jön létre. Ennek természetesen vannak előnyei és hátrányai is.

Ezt a témát egy másik cikkemben kiveséztem már.

Shapek használata a Photoshopban

Akik gyakran használnak alakzatokat valamilyen okból, azoknak bizonyára ismerősek lehetnek azok a problémák, amelyeket ebben a cikkben fogok taglalni. Nem az alapoktól indulok, tehát ez most egy kicsit haladóbb szellemű tutorial lesz, de azért próbálok érthető maradni. A tutorialt én CS5-tel fogom bemutatni, de ezek valójában annyira alap műveleteknek számítanak, hogy szinte bármelyik verzió alkalmas rájuk, a Mac-es gombokra nem térnék ki, Windows alatt szoktam dolgozni.

Egyszerű Shapek létrehozása

1 - Shape létrehozása Photoshop panel

Az oldalsó eszközpanelon gondolom ismeritek már az alakzatok gombját. Ezt egyébként az “U” betűvel azonnal elő tudjátok kapni. Váltani az alakzatok fajtái között pedig úgy lehet, ha hosszan lenyomjátok a panel gombját, vagy a felső dinamikus menüben azonnal látszódnak a lehetőségek.

Shapek betűkből (szövegekből)

Van egy dolog, amit nem biztos, hogy mindenki tud. Betűkből is lehet alakzatokat létrehozni, nagyon egyszerűen. Ez akkor nagy jelentőséggel bír, ha például másoknak csinálunk grafikai munkát (egyedi betűtípussal) és a végeredményt teljesen vektorosan szeretnénk mellékelni. Ilyenkor az összes text-layert érdemes alakzattá alakítani.

Ennek előnye, hogy nem kell majd a betűtípusnak telepítve lennie azon a gépen, ahová küldjük, illetve nem is tudja visszaellenőrizni, hogy mi lehetett az eredeti forrás. Egyébként is elég idegesítő tud lenni, amikor folyamatos hibaüzeneteket ír ki a PSD megnyitásakor, hogy a hiányzó betűtípusokat pótolni kell. Hátránya, hogy a réteg nem szerkeszthető többé olyan mértékben. Például a szövegeket nem tudjuk átírni.

2 - Shape létrehozása betűkből

 Ehhez nincs más dolgunk, mint a rétegek menüben nyomni egy jól irányzott jobb gombot és az alakzattá alakításra kattintani. Ezzel a módszerrel egy teljesen vektoros fájlt tudunk létrehozni, amit egyébként betű szerint külön kezel a rendszer (mivel magában a font-ban is külön van definiálva minden egyes karakter).

2 - Shape létrehozása betűkből eredmény

A végeredmény tehát egy alakzat-réteg. Onnan tudjuk biztosan, hogy ez egy alakzat, mivel ha megnézzük a réteg panelt, akkor megváltozott az ikon és látható a vektormaszk-bélyegképe is.

Alakzatok létrehozása pen-toollal

Erre most nem térnék ki részletesen, ez egy külön cikk tartalma lesz, mivel a lehetőségek itt is igen széleskörűek, de a felsorolás akkor teljes, ha megemlítem: a Pen Tool is egy vektoros alakzat előállítására (is) teremtett eszköz. Ez az egyetlen módja a szoftveren belül az egyedi vektoros alakzatok létrehozásának.

1 – Készítsünk Shapeket!

Nincs más hátra, a szemléltetéshez készítsünk 2 rétegnyi vektoros alakzatot. Én most ezeken keresztül fogom bemutatni az alakzatokkal való játék lehetőségeit. Nektek is ajánlom a gyakorlást, mert el lehet tévedni a menükben könnyedén, viszont ha megértitek az alapgondolatot, akkor logikus lesz a használatuk és a funkciójuk. Kezdjük tehát:

2 - Shape rétegek létrehozása

Jelen esetben én egy sima egyszerű alakzatot választottam, egy tökéletes kört rajzoltam az alakzattá alakított “csurga” szöveg fölé. Tökéletes kört (tehát nem ellipszist) úgy tudtok rajzolni, ha a rajzolás közben lenyomva tartjátok a SHIFT gombot. Ez a billentyű egyébként más alakzatoknál is tartani fogja az előre meghatározott dimenziókat, tehát a négyzetből nem lesz téglalap és az egyedi alakzatoknak sem torzulnak el az előre meghatározott méretarányai.

2 – Alakzat rétegek összevonása

A Shapek kezeléséhez elengedhetetlen, hogy a rétegek panelt ne ismerjük. Ha megnézzük az alakzatokat láthatjuk, hogy mind mellett ott van az említett vektormaszk, amelyhez a szín külön van társítva (ez a szín egyébként módosítható, ha duplán rákattintunk). Ez a vektormaszk a kulcsa a különféle műveletekhez.

Nagyon fontos, hogy a rétegek kijelölésénél nem mindegy hova kattintunk. Ha nem a vektormaszkra, akkor az egész réteg fog kijelölődni, ami nem jó ha mi össze szeretnénk két ilyen réteget olvasztani. Ha az egész réteget fogjuk-e meg (pl, ha a réteg helyét szeretnénk megváltoztatni a dokumentumban).

2 - Shape rétegek egyesítése

Mi most összevonni szeretnénk két réteget. Ennek a hátránya az, hogy ha az összevonandó két alakzat-réteg különféle színű volt, akkor ez innentől kezdve megszűnik, hiszen amint azt a rétegek panelen is láthatjuk a szín külön van hozzárendelve. Innentől kezdve jól át kell gondolni, ha például egy bonyolult logót tervezünk, megfelel-e nekünk, ha összevonjuk a rétegeket.

Az összevonás tehát úgy történik, hogy kijelöljük a vektormaszkot és nyomunk egy másolást “CTRL+C”, majd átugrunk a másik vektormaszkra, ahová beillesztjük az alakzatot “CTRL+V”-vel. Ezt követően ezt az eredményt kell kapnunk:

2 - Shape rétegek egyesítve egy rétegre

A fennmaradó réteget kitöröltem, hogy ne zavarjon minket a továbbiakban. Így most látható, hogy egy rétegen van mind a kettő alakzat. Ez a kezdeti lépés ahhoz, hogy elkezdjük az alakzatok kombinálását (rétegen belül).

3 – Egy rétegben lévő alakzatok utólagos kombinálása

A közvetlen kijelölési eszköz használata

Itt jó, ha ismerünk még egy eszközt. Ez az eszközpanelen kis nyíl formájában van ábrázolva:

3 - Közvetlen kijelölési eszközök

Nagyon fontos szerepet kap, enélkül igen nehéz a kombinációkat megoldani. Két állása van, de nekünk kifejezetten a fekete nyílra, vagyis a “Görbeválasztó eszközre” lesz szükségünk. Ennek az eszköznek a használatával tudjuk az egy rétegen szereplő vektoros elemeket elkülöníteni (kijelölés formájában). A kijelölés akkor szükséges, ha utólagosan szeretnénk egy már összevont alakzat rétegben átalakításokat eszközölni. Ezt a mondatot elemezze ki magában mindenki, mivel az alakzatokat alapvetően két módon lehet kombinálni. Lehet úgy, hogy eleve kombinálva hozzuk őket létre, illetve lehet utólagosan is kombinálni őket. Kinek melyik az egyszerűbb. Viszont mind a két esetben ezzel a vektorokat kijelölő eszközzel lehet a változtatásokat megoldani.

3 - Közvetlen kijelölés alkalmazása

A kijelölő eszköz felső dinamikus menüjében található minden olyan beállítás, melyre szükségünk lesz a 4 alapvető alakzat-kombinációhoz. Én ebben a tutorialban a “csurga” írást fogom variálni egy sima körrel. Megtehetném, hogy külön a betűkkel játszom, tehát összevonom az alakzat szöveget ábrázoló vektor rétegeit, de nem teszem a jobb láthatóság kedvéjért. A fekete nyíllal a különböző vektorokra kattintva azonnali kijelölés történik. Ha a “SHIFT” gomb lenyomása mellett csináljuk, akkor további elemeket is hozzávehetünk a kijelöléshez (mint normál esetben).

Hozzáadás

Az alakzat rétegek összevonása tulajdonképpen egyben hozzáadás is az alakzathoz. Ennek a funkciónak igazából akkor van szerepe, ha másfajta kombinálást szeretnénk visszaállítani hozzáadásra. Ebben az esetben a hozzáadás nem túl látványos, mivel a “csurga” iromány lényegi része tulajdonképpen nem látszódik. Ennek ellenére a vektor információk megvannak, tehát ugyanúgy lehet majd ezen módosítani, akár betűnként is. A fenti ábra tehát ezt ábrázolja.

Kivonás

Ha megvan a kijelölés (esetünkben a karakterek), akkor a felső dinamikus menünk aktívnak kell lennie a 4 lehetőségnek. A második ikon jelöli a kivonást. Mindig a kijelölt művelettel fog történni a változás (teljesen logikusan).

3 - Shape kivonása azonos rétegen belül

Pirossal jelöltem az “alakterületből elvesz” ikont. Ez tehát a logikai mínusz. Ez esetünkben szintén nem a legjobb megoldás, mert így a két vége nem fog látszani a szövegünknek. Ne tévesszen meg minket a görbe ábrázolása, az a végleges képen nem fog szerepelni, csak a szerkeszthetőség kedvéjért van megjelenítve.

Metszet

Ez a funkció arra lenne hivatott, hogy ha metszetet szeretnénk két alakzatból létrehozni. Jelen esetben ez nem fog működni, mivel a metszet egy teljesen áttetsző vektoros eredményt fog adni.

Átfedés kizárása

Ez viszont esetünkben a tökéletes választás. Az átfedés kizárása tulajdonképpen kivonja azt a területet a már meglévő alakzatból, amit lefed, ami pedig kilóg, azt megjeleníti. Bocsánat, hogy ilyen puritán módon fogalmazom meg, de talán így a legérthetőbb. No és persze íme a példa:

3 - Shape kizárása azonos rétegen belül

Ez néz ki a legjobban az összes eredmény közül. Akár még egy logónak is beillene, pedig a gyakorlatban kb 1 perc alatt létre lehet hozni ilyen objektumokat.

4 – Alakzatok mozgatása, alakítása

Természetesen ezzel még nem ért véget a lehetőségek tárháza. Az egyedileg kijelölt alakzatokat a meglévő tulajdonságokkal együtt lehet mozgatni, sőt akár a jobb gombbal a kijelölt alakzatra kattintva még a bizonyára jól ismert “görbe szabaddá alakítása” funkció is megjelenik, ahol nyújtani, bedönteni, vagy egyéni feltételekkel módosítani tudjuk a shape formáját.

4 - Alakzatok alakítása

Kicsit bedöntöttem a szöveg alakzatot, és ezt elkönyvelem a tutorial végeredményeképp.

Összegzés

Minden esetben mérlegelni kell, hogy nekünk mire is van szükség. Ha például a rétegek elrendezése miatt az az egyszerűbb, ha az alakzatból már elve hiányoznak területek, akkor ez az egyetlen módszer ennek az eléréséhez. Itt most az utólagos kombinációt mutattam be, talán ez kevésbé ismert téma, mint a másik módszer, amikor is egy azon vektormaszkra rajzolunk rá már elve kivonva, vagy hozzáadva az alakzatokat. Ez lesz a következő téma, ami már jóval egyszerűbb lesz. Persze kérdés, kinek mi az igénye…